A bázisugrás alacsony magasságból és fix objektumokról vagy természeti képződményről végrehajtott ugrás, ami során speciális, az ejtőernyőkhöz hasonló, de nyílási és hajtogatási tulajdonságait tekintve eltérő, bázisugró ernyőket használnak az ugrók.

Elnevezése a B.A.S.E.mozaik szóból ered, mely a következő szavakat foglalja magába: Building, Antenna, Span, Earth.

Története

Klasszikus bázisugrásról az 1960-as évek végétől beszélhetünk, amikor néhány ejtőernyős sziklafalakról és épületekről kezdett el ugrálni. Carl Boenish volt az üttörő, aki sikló ejtőernyővel először ugrott le az El Captain (USA) sziklafalról, majd a World Trade Centerről.

A technika azóta fejlődött, biztonságosabbá vált, így  ma már több ezer ember rajong a bázisugrásért szerte a világon. Bár a felszerelések speciálisan bázisugrásra vannak kialakítva, komoly ejtőernyős tapasztalat nélkül nem szabad belevágni ebbe az extrém sportba.

Szabályozás

Egységes szabályrendszer nem létezik, így a bázisugrók egymásnak adják át tudásukat és tapasztalatukat. Létezik néhány olyan ország, ahol tiltják a bázisugrást. Magyarországon nem illegális a sportág.

Magyarországon

Magyarországon 1998-ban kezdődött a bázisugrás története, amikor néhány lelkes ejtőernyős elkezdett kísérletezni, azonban több baleset után csökkent a lendületük. 2000-ben ismét elkezdtek kísérletezni néhányan, internetről, külföldiektől, saját hibáikból tanulva jutottak el végül több száz ugrásig. 2003-2004 fordulóján lehetőségük nyílt részt venni a Malaysiában évente megrendezett, Kuala Lumpur-i Bázisugró Világkupán is.

2002-ben megalakult a Magyar Bázisugró és Ejtőernyős Sportegyesület (MBSE), majd több társegyesülettel megalapította a Magyar Bázisugró Szövetséget, amely kidolgozott egy hatályos és jól működő szabályrendszert.

További információkat találtok az alábbi honlapon: http://www.mbse.hu/basejump